|
Nagyanyónak
Édes-kedves Nagyanyókám! Anyák napja van ma! Olyan jó, hogy anyukámnak is van édesanyja. Reggel mikor felébredtem az jutott eszembe, anyák napján legyen virág mind a két kezembe. Egyik csokrot neked szedtem, ödakünn a réten, Te is sokat fáradoztál évek üta értem. Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat, jóságodat felsorolni kevés lenne ez a nap. Köszönöm, hogy olyan sokat fáradoztál értem, és hogy az én jó anyámat felnevelted nékem.
Anyák napjára
Úgy repültem, mint a madár! Pedig szárnyam sincsen. Virágot is hoztam Neked! Pedig kertem sincsen. A szeretet az én szárnyam Szívem az én kertem. Anyák napján köszöntelek, Édesanyám, lelkem
Anyák napján
Tavaszodik, kis kertemben kinyílik a tulipán. Ragyognak a harmatcseppek anyák napja hajnalán.
Kinyílott a bazsarózsa, kék nefelejcs, tulipán, neked adom anyák napján, édes-kedves anyukám.
Anyáknapja van ma
Üres a kis csóka fészek Egy májusi reggel. Az öt vidám csókagyerek Tán világgá ment el.
Csóka mama szívdobogva Keresgette oket, De nem látták sem a nyuszik, Sem a fürge ozek.
Jönnek! Szólt a kakukk, Li a legmesszebbre látott, Kis csőrében mindegyik hoz Egy-egy szál virágot
Hol voltatok? Szólt az anyjuk, S megcsuklik a hangja. Neked hoztnk virágot, Mert ma van anyák napja.
Móra Ferenc Anyának
Álmomban az éjszaka aranykertben jártam. Aranykertben aranyfán aranyrigót láttam. Aranyrigó énekét a szívembe zártam. Ahány levél lengedez szélringatta ágon, ahány harmatcsepp ragyog fűszálon, virágon Édesanyám, fejedre annyi áldás szálljon.
|
Zelk Zoltán Este jó, este jó
Este jó, este jó este mégis jó. Apa mosdik, anya foz, együtt lenni jó.
Ég a tuz, a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül.
A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is ha ehy kis bogár: mégse szomorú.
Lassu tánc, lassu tánc táncol a plafon, el is érem már talán, olyan alacsony.
De az ágy, meg a szék messzire szalad, mint a füst, elszállnak a fekete falak.
Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is mint a füst, mert könnyű vagyok...
Ki emel, ki emel ringat emgemet? kinyitnám még a szemem, de már nem lehet....
Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én.
|
|
| | | |