Nagyanyónak
Édes-kedves Nagyanyókám! Anyák napja van ma! Olyan jó, hogy anyukámnak is van édesanyja. Reggel mikor felébredtem az jutott eszembe, anyák napján legyen virág mind a két kezembe. Egyik csokrot neked szedtem, ödakünn a réten, Te is sokat fáradoztál évek üta értem. Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat, jóságodat felsorolni kevés lenne ez a nap. Köszönöm, hogy olyan sokat fáradoztál értem, és hogy az én jó anyámat felnevelted nékem.
Anyák napjára
Úgy repültem, mint a madár! Pedig szárnyam sincsen. Virágot is hoztam Neked! Pedig kertem sincsen. A szeretet az én szárnyam Szívem az én kertem. Anyák napján köszöntelek, Édesanyám, lelkem
Anyák napján
Tavaszodik, kis kertemben kinyílik a tulipán. Ragyognak a harmatcseppek anyák napja hajnalán.
Kinyílott a bazsarózsa, kék nefelejcs, tulipán, neked adom anyák napján, édes-kedves anyukám.
Anyáknapja van ma
Üres a kis csóka fészek Egy májusi reggel. Az öt vidám csókagyerek Tán világgá ment el.
Csóka mama szívdobogva Keresgette oket, De nem látták sem a nyuszik, Sem a fürge ozek.
Jönnek! Szólt a kakukk, Li a legmesszebbre látott, Kis csőrében mindegyik hoz Egy-egy szál virágot
Hol voltatok? Szólt az anyjuk, S megcsuklik a hangja. Neked hoztnk virágot, Mert ma van anyák napja.
Móra Ferenc Anyának
Álmomban az éjszaka aranykertben jártam. Aranykertben aranyfán aranyrigót láttam. Aranyrigó énekét a szívembe zártam. Ahány levél lengedez szélringatta ágon, ahány harmatcsepp ragyog fűszálon, virágon Édesanyám, fejedre annyi áldás szálljon.
Zelk Zoltán Este jó, este jó
Este jó, este jó este mégis jó. Apa mosdik, anya foz, együtt lenni jó.
Ég a tuz, a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül.
A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is ha ehy kis bogár: mégse szomorú.
Lassu tánc, lassu tánc táncol a plafon, el is érem már talán, olyan alacsony.
De az ágy, meg a szék messzire szalad, mint a füst, elszállnak a fekete falak.
Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is mint a füst, mert könnyű vagyok...
Ki emel, ki emel ringat emgemet? kinyitnám még a szemem, de már nem lehet....
Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én.
|
| | |